Blog

 

 

 

 

 

 

 

A legboldogabb nap

HANGA + BERNÁT

 
 

Helyszín: Rókusfalvy Birtok, Etyek
Dekor, Grafika: DIY - Hanga
Ruha: Eddy K. Italya
Haj: Huszka Petra
Smink: Szlamizita – Makeup Artist
Torta: Be My Cake by Sophie

 
Öt éve jártunk Bernáttal, amikor egy augusztus végi napon megkérte a kezem. Amint sikerült kicsit észhez térnünk az örömmámorból, amit az egész lánykérés - meg a tény, hogy menyasszony és vőlegény vagyunk - okozott, rögtön nekiálltunk a szervezésnek, így körülbelül egy évünk volt az esküvőig. Rengeteget álmodoztunk erről a napról korábban és nagyon sok ötletünk volt, úgyhogy igazából már csak meg kellett találnunk mindenhol azt a megoldást, ami számunkra a legtökéletesebb és még kivitelezhető is. 

Gyönyörű időszakként éltük meg a szervezést. Amellett, hogy rengeteg nagyon tehetséges és kedves embert ismertünk meg, szépen lassan kirajzolódott minden részlete a nagy napnak, és nagyon jó volt együtt megálmodni valami igazán egyedit. Mindketten művészléleknek valljuk magunkat (bár igazából Bernát sokkal inkább az, mint én), így nagyon fontos volt számunkra, hogy az esküvő részletei is művészi értéket képviseljenek. Én ezt a kézzelfogható kreatív folyamatokban éltem meg főként, mivel én készítettem a dekor elemeit, illetve a meghívót is. Nagy segítség volt, hogy a családtagjaink is segítettek, ahol csak tudtak és ezért nagyon hálásak vagyunk.

Amikor eljött az augusztus 11, minden egyes percében éreztük, hogy mennyire jelentőségteljes napról van szó. Egyszerűen tökéletes volt minden. Tényleg minden részletben látszott, hogy ez a nap rólunk szól. Amikor először megláttam Bernátot, akkor állt össze igazán egy egésszé minden. A vendégek mosolya, a virágok, az aranyló székek mind arról szóltak, hogy attól a naptól kezdve már férj és feleség leszünk. A helyszín, a díszítés, az egész nap hangulata pontosan tükrözte azt, ami bennünk lezajlott, és nem győztünk betelni vele. Bár soha nem mondtam ki, de titokban álmodoztam róla, hogy Bernát meglep egy dallal az este folyamán...amikor kézbe vette a gitárját, akkor már sejtettem, hogy ezzel lesz teljes a nagy napunk.

Azt biztosan állíthatom, hogy mindig az egyik leggyönyörűbb napként fogunk erre emlékezni! Talán az még sokat elárul, hogy bár aznap egyszer se sírtam el magam (nem is vagyok alapvetően az a típus, aki a meghatottságtól kezd el könnyezni, de azért sokszor a határon mozogtam...), másnap - a férjem tanusíthatja - számtalanszor bőgtem el magam elérzékenyülve attól, hogy mennyire csodálatos volt minden, és mennyire hálás vagyok, hogy ilyen gyönyörű esküvőnk lehetett!
— Hanga